Roráte

Nekem adta az Úr minden időkön túl az esős betonutakat, fölkelhetetlen reggeleken segítsenek nekem, hogy elinduljak, mint a rab. Nekem adták nők arcéleit, nézhettem évekig, mint a matricát, mindig ugyanolyanokat, mogyoróalakúakat s néhány hibát. Nekem adatott őrjöngeni szabályosan, emberekkel teli teremben, mint egy királynak, formaruhában, nagy hajjal, mielőtt jön a hajnal s gyermekeim megkoronáznak.