| Áll eszelősen az isteni vámház |
| látja a vámos ahogy sose lát más |
| ajtaja ablaka résnyire nyílik |
| bújnak előre belőle a villik |
|
| mert sima házfala nem sima pénzt rejt |
| rejti magában az isteni ékszert |
| sárfala mértani lágy vonalában |
| rejlik a házban az isteni Állam |
|
| s nem csak az Állam az állami eszme |
| rézbe papírba előre veretve |
| állva előtte az isteni kulcsár |
| lába meredve nem egyszerű úr már |
|
| állnak a bukszusok útba benőve |
| féljen az emberek nagy hada tőle |
| kőkalap illik a fekete főre |
|
| állva fasorba vigyázzba-e jaj de |
| hol van a csipkebokorban a Jahve? |
| sima a táj sose füstöl a kémény |
| nyugszik a templom a dombfalu végén |
|
| bár keze s lábnyoma porszeme ismert |
| ebből a tájból elűztük az Istent |
| Úr csak a pénz maga két szeme látszik |
| farkas az egyik az ember a másik. |
|
|