Jézus Krisztus! Ki lehet ez a mafla |
aki saját magától elragadva |
egy pillanatra visszaszáll a napra |
azt híve hogy megmenti majd az apja |
|
galambárust kereskedősegédet |
kik korbácsára oly riadva néznek |
aki nem érzi meg szagát a pénznek |
|
A pénz a pénz! Hol élhetett ez eddig |
sáskát evett kabócát cipőpertlit |
és föl se fogja ezzel mit cselekszik? |
Mi történik ha őt is verni kezdik? |
|
A régi bálványt csörgetjük kezünkben |
egyszerűen az apáinkhoz hűen |
a társadalomtól is megbecsülten |
ezt mindenki megérti már csak ő nem? |
|
A pénz a pénz! Mi arra ébredünk hogy |
egy kannával megöntözzük a bokrot |
amin a pénz terem mi éledezve itt-ott |
az ágain virítva már kinyílott |
|
Föl kell nevelni! Mondtam a nejemnek |
a bio-boltban minden szert vegyen meg |
amik a világon arról tehetnek |
hogy óriási magvakat teremnek! |
|
Keljen föl reggel sikálja az asztalt |
mit a galambok hajnalban leszartak |
és sózza meg ott piszok nem maradhat |
és nyoma sem maradhat a galambnak! |
|
Az egyiküket az égbe szalajtjuk |
a galamboknak is az Úr az apjuk |
észre se veszi betartjuk az alkut |
ha néha egy-két fillérrel becsapjuk. |
|
|