Milieu Accompagné*

Remeg a régi sündisznó-fark
voltaképp hosszú és egykedvű
vetve a vízbe pazar ondót hajt
közben a tengeri herkentyű
ó az iramlás körbe-vonaglik
cikkan a sok száz ondósejt
mint a nagy bőrönd tátog a nagy-lik
emberi elme nem sok jót sejt
elnyeli zárva is drága dobozza
mind az iramkát egyszerre
életi lényüket sírva kobozza
mintha már egyikük sem lenne
mégis ezerszer újra kibújik
s pirosan perdül a bőröndbe
megtelik boldogan a szomorú lik
pendül a sok piros pöndörke
táncol és ível és ide-oda hajlik
hogy bekerüljön a bőröndbe
élete árán is vonzza a nagy lik
halva is éljen – az ördögbe!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]