Remeg a régi sündisznó-fark |
voltaképp hosszú és egykedvű |
vetve a vízbe pazar ondót hajt |
közben a tengeri herkentyű |
|
ó az iramlás körbe-vonaglik |
cikkan a sok száz ondósejt |
mint a nagy bőrönd tátog a nagy-lik |
emberi elme nem sok jót sejt |
|
elnyeli zárva is drága dobozza |
mind az iramkát egyszerre |
életi lényüket sírva kobozza |
mintha már egyikük sem lenne |
|
mégis ezerszer újra kibújik |
s pirosan perdül a bőröndbe |
megtelik boldogan a szomorú lik |
pendül a sok piros pöndörke |
|
táncol és ível és ide-oda hajlik |
hogy bekerüljön a bőröndbe |
élete árán is vonzza a nagy lik |
halva is éljen – az ördögbe! |
|
|