| Mindenki el akar érni az épületbe |
| mi ablakaival hívogat éjjelente |
| amikor a vihar karjával beterelve |
| hótorlaszaival süvit fülébe: tente |
|
| A barna város él szürkében és aranyban |
| itt-ott sok kicsi fény muzsikál mint a dallam |
| amit előidéz Deborah zongorája |
| a fekete-fehér billenytükön cikázva |
|
| Halljátok a havat? A hó fehér futását |
| ahogy az alkonyat futtatja mint a skálát |
| zenél és elmarad föltámad mintha várnák |
| a szakadt ég alatt apánk föltámadását |
|
| Pedig egy idegen botorkál kinn a szélben |
| kapkodja mereven a lábait a gyéren |
| világított teren hogy egyszer hazaérjen |
| hozzánk a végtelen békével észrevétlen. |
|
|