A két zenész unja a muzsikát |
sárga nadrágban megfeszül a láb |
ahogy tartják a buta furulyát |
a nadrág buggyos fenekükbe vág |
|
Messziről látszik milyen hanyagok |
a derekukon kibomlik a bog |
nem is tudni mi lehet az az ok |
hogy kezükben alig pereg a dob |
|
A zenének mindig kell szólnia |
hisz értük is meghalt az Isten fia |
de a reményüket legyőzi a |
|
Ma pánikbetegségnek mondanák |
ahogy idétlenül feszül a láb |
ahogy tartják a fura furulyát |
ahogy a nadrág fenekükbe vág |
|
Szemük ferdén a végtelenbe néz |
de nem érdekli őket az egész |
dülöngve állnak és – megáll az ész – |
unottan játszik ez a két zenész. |
|
|