Rózsaszín akt
*
(másként: Nagy fekvő akt)
Böhömnagy aktok könnyű combjai
mindent el fognak nekünk mondani
a nagy halat amit kifogni kell
titkos tengerek hemingwayivel
a víz alatti kapkodásukat
ha a horog a szájukban marad
és csapkodó ficánkolásukat
vonulásukat káprázatukat
az örvények közötti rémület
hánytorgásában szemekékjüket
mikor a víz hatalmas és süket
elfogni el csak – mindegyiküket
ahogy egyedül halkan siklanak
vagy összeáll riadtan a csapat
mind azt hiszi csak ő csak ő a hal
ő az ezüst és ő a fiatal
egyszer megvillan aztán eltűnik
és nem jön vissza hozzánk évekig
ideges déli tengerekre száll
hiába csattog fölötte sirály
csak ő csak ő az ív a gondolat
csak őt csak őt elfogni – a halat
a szívüket a halikrájukat
a kopoltyúikat a májukat
csak el csak el zsineggel és horoggal
rájuk vetődve csak puszta marokkal
a színüket a színlelésüket
halságukat és nősténységüket
izmaik megvonagló rebbenését
hogy megfeszülnek minden este kétrét
hogy a víz fölé vessék magukat
hogy meglássák sikamló hasukat
elemek közti ájulatukat
és soha nem adják meg magukat
az éjek fényét a napsugarat
ahogy évekig testmélyükbe szívták
és őrizték az alkonyt és az ikrát
elfogni el – sehol a láthatáron
már nincsenek – elfogni mindenáron
a csöndjüket menekülésüket
és eszméletlen eszméletüket
a szájukat az ösztönüket és még
valamit amit nem mondhatni el
azt hogy meghalni és hogy élni kell!
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]