Fiatal művész portréja*

Mint a zengő érc pengő cimbalom
ez a viharzó férfi oly nagyon
erősen néz a zúgó elmúlásba
mintha hánytorgó kísértetet látna
maga mögött és már csak azt csinálja
Elveszett férfi lobogó haja
az égig ér kupola-homloka
fehér márványból faragott tetőzet
tekintetében úgy futnak az őzek
hogy meztelen nőket is megelőznek
Ez a férfi sohase szeretett
e férfit minden elkényeztetett
vörös ujjai habfodor nyakörve
a testéből kifele menekülne
nehogy valaki belülről lelője
Mégis e férfi álmodó csodás
és más világból való suhanás
az arca lángol hogyha hite nincs is
fölperzsel mindent egészen a sírig
a szépség keresztfájára feszítik.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]