Hegedűs*

Szállnak mint az ütközetkor szerteszálló madarak
akik közben elveszítik az identitásukat
Rákosfalván is röpült egy hegedűs a Vőlegény
repkedett de végül is leszállt a falu főterén
azt hiszem hogy én lehettem ő az égen ő meg én
aki közben eltűnődik elveszített nemzetén
akkoriban Voronyezsnél hetek óta állt a harc
úgy fáj ha meggondolom mint ha az élő húsba marsz:
szétröpültünk mint a gránát ideges szilánkjai
így érkezett haza hozzánk fél lábával a Matyi
kitüntették Vaskereszttel ő közben csak hegedült
mankójával bicegett és a templomtoronyra ült
ő volt bátyám kézfogóján éjjel egykor a zenész
óvatosan kezdte el de később oly vad és merész
nagy marokkal kapta húzta nyűgette a húrokat
mint aki Oroszországban bolsi nótát hujjogat
végül pedig Frank zsidó lett aki mindig menekül
közben még az „Arbeit macht frei” táborban is hegedül
bátyám is leszállt a téren – összeállt a zenekar –
mint az élő repülőgép – „boldog aki belehal”
zengették a háborút és golyók szálltak szerteszét
az apánk piros díványán úgy kefélt a szép cseléd
hogy a Messerschmittek is lehullottak az ég alól
hogy azóta a történelemben is e zene szól
húzza-nyúzza a zsidó a katona a sebesült
s Matyi Falván a toronyban hegedül csak hegedül.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]