| A róka nem néz ilyen szomorúan |
| és vádlón vissza mint Mrs. Charles James Fox |
| pedig azt űzték körül koszorúban |
| és szúrós szeme izzott mint a kék koksz |
|
| végezetül az erdő is befogta |
| mi képzeletben körülötte lángolt |
| érezte nem jut el a csillagokba |
| pedig csak vörös hajú tiszta lány volt |
|
| de addig űzték róka lett belőle |
| űzött szemű szép tekintetű róka |
| végül egy úr se volt aki lelője |
| hogy eljusson a fénylő csillagokba |
|
| aztán az éhes vadkutyákra hagyták |
| akiket egész életében gyűlölt |
| a vér szagán érezte nincs igazság |
| harapott karmolt mart csak mint az őrült |
|
| veszetten nézett mindig körbe-körbe |
| és róka mód riadt volt remegett |
| a fényt futást az erdőt is gyűlölte |
| s azokat is akiket szeretett. |
|
|