| Az őrület nagy leple leng a létben |
| mint földre hulló ideges lepel |
| áthurkolódik kéjesen a térden |
| s a föltárulkozó ölben vesz el |
| körülkígyózik a testen fehéren |
| van amit elfed s amit nem fed el |
| a két ajak közt duzzadó szemérem |
| azt súgja: soha nem felejtlek el |
|
| Fehér vagy mint a mályva mint a rózsa |
| a szexualitás egy nagy halom lett |
| kitárt saját testébe burkolózva |
| a rokokóból hószínű barokk lett |
| madárcipelte fészek drága odva |
| mélyén hever a szűz lány mint a holttest |
| érintetlenül és elandalodva |
| a kiterített ágyon sárga omlett |
|
| Valóságosan és megehetően |
| amit az ember minden este falna |
| az őrületbe bukva eszelősen |
| belemerülve a puha anyagba |
| ameddig él a végtelen időben |
| amíg a boldogságban megszakadna |
| fehéren és egy másik testbe ölten |
| ha maga az isten is úgy akarja. |
|
|