Könyv^*

Ez a könyv olyan mint a szikla az asztal szélére hajítva ami még sohase volt nyitva Ez nem valami verekedni való tárgy embert fejbe verni ezt soha nem lehet feledni Ebben benn van az egész córesz ha a hegyről lejön a Mózes ezzel majd verekedni jó lesz ha sok átkot fon a fejére és megdühödik istenére nem tudni az égig elér-e de egy biztos hogy nem olvassa hanem a végén odacsapja ha azt érzi hogy be van csapva röpül a kancsó és a kanna ha hiába néz a magasba és látja hogy nem jő a manna ha látja hogy hiába vár csak hogy végül is saját magának kell lenni a saját Urának hogy este hatkor végre Nietzsche kopott zakóban kijelentse a nagyvilágnak: nincsen isten vagy ha van is az rég halott már s hidegebben a csillagoknál fekszik fölöttünk mint az oltár Sziklaként áll a régi album lássuk: eddig tartott az alkunk és végleg magunkra maradtunk.