Kőváros*

Pár Disneylandet kínkeservesen
Amerikává lassan összefestek
de betartva a történelmi trendet
tűnt titkaikat mégis meglesem:
Katedrálosnyi benzinkút lapul
karambolosan benn az útkanyarban
gyönyörűen – hogy abból annyi baj van
mindenegy nap négy ember feje hull
az ütközetben szállva száll a verseny
Amerikában mint valami dallam
autóban és üzletben halhatatlan
mint régen az erdőben faj faj ellen
víz-kék a víz fehér az akvedukt
be van vezetve egyenest a házba
hogyha valaki mégis arra járna
az rögtön a hálószobába jut
de nem kell tenni semmit: ez az átok
helyetted bárhol tárgyak gépek élnek
csivognak és csevegnek és kefélnek
a vitrinben porcelán papagájok
A dombon leszalad a körtesor
szabályosan a célt azt mégse látni
kísértetet hallani hahotázni
kik itt éltek régen valamikor
Emitt piros kupi amott tehénszag
mi történelmi tehenekből árad
a négerek dolgoztak mint az állat
míg összecsapott a Dél és az Észak
s megszűnt a harc de megmaradt a verseny
megszületett a demokrácia
van benne fény pénz álom grácia
alattomban tovább küzd faj faj ellen
A vonalzóval húzott templomok
rézküszöbén az asszony elhasal
színes ablakon szállong ki a dal
olyan erősen üvölt egy torok
„igen van Isten!” kottajegyei
a kiterjesztett mű-kék égre szállnak
a mormonok se dolgoznak vasárnap
az unalomtól meg kell dögleni.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]