| Az akvedukton álltunk áprilisban |
| és olyan volt a szél mint a selyem |
| a Gard folyóban tudtuk sok hal is van |
| de másra tisztán nem emlékezem |
|
| így arra sem hogy fogtunk is belőle |
| vagy csak szikáron fogtuk a botot |
| nem engedve hogy valaki lelője |
| az emléket mi eszünkbe jutott |
|
| úgy szállt az ég fölöttünk mint a felhő |
| a halzsinór belegabalyodott |
| a rézhorogba s létünk mint a teknő |
| az égen elúszott ahogy szokott |
|
| és nem maradt kezünkben csak az ábránd |
| Krisztus előtt tizenkilencben egy |
| nagy utazás örök emléke várt ránk |
| mi önmagunkra emlékeztetett |
|
| a gardi hídon álltunk áprilisban |
| az égig érve mint két akkori |
| kis római és azt hittük titokban |
| hogy ezt nem lehet már elrontani. |
|
|