Az oroszlán*

Az oroszlán fekszik a nyűtt porondon
nyavalyás arccal mint egy öreg ember
a gyermekidomító rá ne sózzon
a gyűrött állat már mozdulni sem mer
nem is akar hagyja ugráljanak csak
álarcukkal arcukat berekesztve
ingerelve a bűvöletes holdat
a finnyás asszonyok s egész Velence
ami ugyanúgy összeroppan egyszer
a törököktől mint ez az oroszlán
sarokba vetve és a földre verten
mit egy egér is könnyen átugor tán
csak múmiák leszünk a kirakatban
a velencei finnyás asszonyok
hada bikiniben a halhatatlan
Velencében akkor is élni fog.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]