Család

1 Száll a szél a fák között, megy a hal a tóban, emberekben száz között legalább egy jó van, ne mérgelődj, ne dühöngj, minden ember alszik, alvó ablakok között megtalálod azt is.   2 Száll az égen varjúpár, szárnyait kitárva, s azt mondják az okosok, minden varjú árva, pedig nemcsak úgy lebeg a két szárny, hiába, mindenkinek megvan a maga varjúpárja.   3 Három gyerek nem gyerek, csak úgy szép, ha négy van, csak az tudja igazán, akinek elég van, de ha ülve látszanak asztalnál derékban, nálunk még a királyok- nál is jobb ebéd van.   4 Asztalomon négy virág, mindegyikük rózsa, vörös, piros, rózsaszín, bíbor takarója, és ha valamelyikük nem is volna rózsa, úgy szeretném akkor is, mintha rózsa volna.   5 Ötre nem jut elég pénz, kevés pénz se, sok se, üsse meg a nehézség, a lámpákat oltsd le, ülj inkább a sötétben, mert jobb az az ország, nem látnak de legalább egymás kezét fogják.   6 Halhatatlan hatosok történelmi példák, a kiszabott keretet hát eggyel se lépd át, aki összetartozik el is válhat egyszer, de a hibák házában ember csak az ember.   7 Nincs már annyi, mennyivel heten kéne lenni, ha hiszed, ha nem hiszed, annyi mint a semmi ez a sok fő, ez a sok ember és emberke, a hetedik az isten, vagy csak a szerencse.