Borkínálat

I Száraz vörös és asztali ezt érdemes meghallani ha pincér mondja ha vigéc politikai szanitéc ki meg akarja menteni mi nemzetközi nemzeti közölni akarja azt az egyben tulajdonképp közölhetetlen eszmét hogy legyen valaki vörös – száraz – és asztali. De:   II Ami száraz az nem lehet vörös – a vörös nedvesebb Áthatóbb jóval emberibb fölforral és fölmelegít robban – kirobban hogyha kell túlhevített gőzeivel nem a borban de általában a domboldalon a politikában és nem lehet lefojtani – akármennyire asztali.   III De nem lehet az asztali se faramuci fancsali az asztal meghitt ünnepélyes vízszintese többezer éves azon tálalják föl a búsan leölt disznó ízét a húsban és tépik nyúzzák eszik a vad ételt egész éjszaka azok is akik zöldbabot kívánnának és jó papot.   IV A vörös pedig azt jelenti hogy összeférhetetlen ennyi egy az egyben nemzetközi elem – bár Lenin hirdeti. A vörös nem az asztalon foglal helyet – ravatalon. A vörös nem ismeri a száraz erőszakmentes ideákat a vérnélküli győzelemben Krisztus-eszméket győzhetetlen.   V Marad a régi idea mit ordít a pincér szava Idd csak azt ami ihatatlan ebben a kocsma-alkonyatban hogy egyszer még összejöhet a túlvilági böcsület hogy vörös legyen az a bor és száraz legyen amikor a rendelést meghallani: Száraz vörös és asztali.