Kalap

Egyetlen változás: a hajamon. Mikor megnő – levágatom. Vagy ha megnő, meghagyom. Csak nőjön szabadon. Ez a szabadakaratom. Időnként kisfejű vagyok és ötvennégyes kalapot viselek, mint a kispapok de nagyobbat akarok, művészhajat hagyok. Nagyon szellős a kis fejem, két ujjal beletúrhatok. De impozáns a nagyfejem: van Beethovennek mutatok – Melyikre vegyek kalapot? Szeretem ám a kisfejeket, szabad és tisztességeset, de ha bozont fedi fejem sokan kérdik: mi lesz velem? Ezt kérdik. (Kétszáznegyvenen) Hajam: az állásfoglalásom. (Eleinte büszkén levágtam, hogy mindenki szabadnak lásson, és megnövesztettem, ha kell, nem törődve senkivel.) Most egy kalapot keresek, nincs erre illetékesebb, mely megmondja, hogy mennyire értek egyet, vagy semmire se tartom a törvényeket?