Glóbusz – 1980– Egy új háború esetén elég veszélyes lesz itt, Európa szélén… – Mit izgatja magát? Egy új háború esetén mért ne mehetnénk mi Kínába? – Az igaz.
*
– Ezek az angolok… – Mi van velük? – A királynő lóra ül… – Miért? Hová üljön? Nem ülhet a házmester ölébe.
*
– Giscard d’Estaing kimegy a Szovjetunióba. – Hát hová menjen? Afrikába?
*
– Ezek az olaszok is csak ölik egymást… – Hülyék voltak mindig. – Nem, nem ennyire… – De.
*
– Maga kiismeri magát ebben a világpolitikai helyzetben? – Nézze… Amerika pozíciói meggyengültek a Közel-Keleten. A Közel-Kelet forrongásban van. Tulajdonképpen a Közel-Keletnek nemcsak gazdasági, hanem faji kérdései is vannak. S a Közel-Kelet tetejében vallási góc. S nemcsak vallási góc, de a Közel-Kelet törzsi tagozódása évszázadosan fölszabdalja Közel-Kelet területét, Közel-Kelet kultúráját, egyáltalán a közel-keleti atmoszférát. Közel-Kelet földrajzi kérdései sem elhanyagolhatók. Nem beszélve arról, hogy Közel-Kelet éghajlata Közel-Kelet temperamentumát is befolyásolja. Ha Közel-Kelet országviszonyai rendeződnének, elképzelhető, hogy egy másik Közel-Kelet jönne létre, mely nem lenne olyan közel Kelethez. De így, úgy látszik, túlságosan közel van Kelethez. Bár Közel-Kelet nemcsak Közel-Kelet kérdése. Közel-Kelet… – Szóval, kiismeri magát? – Nézze… Tulajdonképpen nem is akarom.
*
– A spanyol király átöleli az olasz államelnököt. – Miért? Nem ölelheti át az egész világot. Az csak a dalban van. A műdalban.
*
– A svédek elszexesedtek? – El. – Jó lehet nekik. – Ne higgye. Láttam kinn néhány filmjüket… Hányinger. – Azért jó lehet néha elrontani az ember gyomrát. – Tudja, mire vezet a krónikus gyomorhurut? – Mire? – Ismerte azt a palit, itt a harmadik házban lakott, jókedvű tag volt, még a gyerekekkel is fogócskázott, azt hiszem, a Ganz-Mávagban dolgozott mint telepőr, egész nap szabadon, tudja, amelyiknek az a szűk mellű, de vastag szőrű kutyája volt, az a vörös fejű kutya, azt sétáltatta mindig, nevetett, amikor a kutya rángatta a pórázt, na, annak is gyomorhurutja volt eleinte… – Ja, igen! Az az őszes hajú! Tegnap találkoztam vele! – Azzal? Hát az két éve meghalt.
*
– Ezek a németek csak németek maradnak. – Mért? Mik legyenek? Zsidók? – Igaza van. Olyan mindegy.
*
– Nem kár azt a jó, friss, szőke hajat kalap alá nyomni, stüsszikalap alá, most azt mondja meg? Ezek az osztrákok, a kalapjukban… Még a karima is meglátszik a homlokukon. – Na ja. A karizmát elvesztették.
*
– Ezek a finnek folyton háborúra készülnek… – Ne beszéljen szamárságokat. – De. Ha pontosan megfigyeli, titokban szerveződnek. Hogy hová meneküljenek, ha támadás éri őket. Fölhúzódni az erdőkbe… Vöröskereszt-szolgálat. Kutyák, segélykutyák. Bujkálás… Ellenállás… – Hát olyan nagy ország! – Aztán, végül is alig háborúznak. – Hát olyan kis nép.
*
– A belgáknál most király van? – Nem. Azt hiszem, csak felső.
*
– Ez az eurokommunizmus megerősödött… – Meg. – Ha megnézi… – Meg.
*
– Azért nagy dolog, hiába, egy több évszázados begyepesedett rendszer megváltoztatása. Micsoda akarattal vívták ki ezek a portugálok a szabadságot… – De kivívták! – Ki, ki. Bár eleinte elég zűrzavaros volt a helyzet. Mintha nem ment volna egy csapásra az áhított demokrácia. – Sehol sem megy egy csapásra. – Dehogynem.
*
– Szegény jugók. – Hogy meghalt Tito? – Az is… Meg ez a sok köztársaság. Nyelv. Nemzetiség. Kultúra. Nívó. Éghajlat. – Én nem féltem őket. – Hát nincs is mitől. Amíg az övükben kés van… Igaza van. Inkább irigylem őket.
*
– Nem minden nép engedheti meg magának… – Igaza van. Nem.
*
– Ezek a románok csudapofák. Visszavezetik egészen… – Hát ne vezessék?
*
– Ezek az albánok vannak még? – Vannak. – Honnan veszi? – Most olvastam, tiltakoztak, hogy egy orosz gép állítólag megsértette a légiterüket. – S megsértette? – Fenéket. Csak hogy nekik is van levegőjük.
*
– A csehekkel meg a bolgárokkal mi van? – Most melyikkel? – Ezekkel. – Azt se tudja, melyikre kíváncsi?
*
– Törökök? – Az nem Európa. – Nem Európa. A világ egyik legnagyobb birodalma volt. Lényegében nyolcszáz éven át volt a föld legnagyobb katonai hatalma. Kitolta határait Csehországig, Olaszországig… Új gyarmatokat, tartományokat létesített és tartott fennhatósága alatt hosszú évszázadokon át kegyetlen, de lényegében tunya, bájos, fürdős elnyomottságban. Óriási potencia volt. – Akkor sem Európa! – Jó, jó, ne ordítson.
*
– Na és a németek? – Mindig visszatér hozzájuk. – Hát hogyne térnék vissza, amikor… – Ne térjen.
*
– Luxemburg. Lichtenstein, Málta, na és ott van Dánia. – Miért? Ne lenne ott?
*
– Látta a svájci gyerekeket? – Mért, mi van velük? – Mintha ferde volna a fejük. Vagy a szemük. Vagy az egész testük. – Talán kicsit belterjesek, megengedem. A zárt völgyekben évszázadokon át egymás között házasodtak, érthető. – De a nők is ilyenek! – Nem szépek? – Az enyhe kifejezés. – Hát ők is voltak gyerekek. De tiszták, nem? – Tiszták? A hegyi legelőkön elektromos házikókban elektromos pásztorok fejik az elektromos tehenekből az elektromos tejet. – Semmi táj? Tájegység? – Hová gondol? A réteket a legmodernebb zöld festékkel festik, mert gyakran eső is van. Persze a hó, az gondot okoz. – Miért? – Nem elég fehér. Azt mondják. Ha meg festik, elolvad. – Azért az a sok birka! De nyaralni lehet a hűs hegyekben. – Ne higgye! Olyan silót használnak, hogy a birkák parfümöt finganak. De az meg elillan. – Szerencsétlenek. Ilyen emberek, azt mondja, meg ilyen tájak. Azért nekik is megvan a maguk gondja. – Meg. Hát minden nem jöhet össze.
*
– És mi? – Hogy nincs tengerünk, arra gondol? – Arra is. Meg a muskátlira. Elfagyott a muskátli télen a manzárdon. Most vehetek új muskátlit.
*
– Az irániak végül is megoldották az iránitást. – Meg. Csak még az irányítást nem.
*
– Ezek az amerikaiak! Színész lesz az elnökük… – Dehogy lesz. Játszanak. – És ha az lesz? – Mit félti őket? Játszanak.
*
– Ki kéne adni még egyszer… – Ne hülyéskedjen! Csak nem csalok! Az anyósomék a mosókonyhában laknak. A bátyám, két gyerekkel, a sátorban, a kert végében. Mi a dögmeleg manzárdban. Sógorom a gyerekekkel a garázsban alszik. Anyám gumimatracon az előszobában. A spájzban a Kossuth-díjas unokabátyám húzódik meg három gyerekkel, a csöpögő szalonnák alatt! A nővérem a tetőtérbe suvasztotta be magát az elvált férjével, akinek balatoni kilátást ígértünk. Fiam bolgár barátját a verandán fektetjük egy nyugatnémet kislánnyal. Mit akar még kiadni? – A Kommunista Kiáltványt. |