Búcsú a nyárilaktól

Siessetek, a ládába a képet, mint hideg földbe halott madarat, a nagy bőröndbe a párnát tegyétek, egy ollónak se jó, ha ittmarad. Siessetek. Két utazó, tömérdek kis óra árva tulajdonosa, a sötétség ereszkedik közétek és este hatkor indul a vonat. Ne nézzétek, a kerti ólban él-e a kis kakas, a liba vagy a tyúk? Siessetek, hagyjátok el a házat, az embernek, amíg csak véget ér e földön a sorsa, a burok, a látszat, még úgyis minden az eszébe jut.