Randevú
Kiülök mint a veriték
a homlokokra, este
a csillagokkal teli ég
alá a csonka kertbe,
hol eltörött az ág, a gally
s köcsögbe hull a könnycsepp,
s az ember a szavaival
madarakat is ölhet.
Kiválasztom magam a sok
mozdulat közül, fáradt
szívvel a székbe roskadok
és várom az anyámat.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]