Családfő
felnőnek az én játékosságom nélkül, |
fogócskám nélkül, mert csak ülök mereven |
az asztal előtt hiába bolondoznak velem, |
Rita fintort vág, simogatja szőrös arcom, |
csíkos kötényben van, golyót tesz a kezembe, |
felnőnek hangulataim nélkül, mint üres erszényt |
mutogatom nekik a kezemet, |
jaj, kik vagyunk mi, család, ennyi ember, |
ülök az asztali széknél, mint egy biciklin |
és hajtom magam, kapkodom a kormányt, |
út, út, köd, fák, megcsuszamlás, |
elsuhanok mellettük, marcona versenyző, |
integetnek a falu palánkkerítései mellől, |
hajtom magamat befelé önmagam útvesztőin. |
|
|