Csodaszarvas

Például ha olasz költő volnék sose tudnék magyarul írni pörgetném gyönyörűszép nyelvemet s fogalmam se volna recsegéseimről honfoglaláskori csodamarhaszarvas- szarvasmarhacsodaságaimról Vereckebereckeségeimről mikor megpillantottam a hont hol nem is angol fűnyíróval nyírt de nagyon egyenesre álló füvek fogadták hatalmasat fingó juhnyájainkat miket nyershústnyeregalattpuhító őstöröktatárarcú de finnugrató hegyeshetykebeszédet is nyammogó félvezérvezetők vezettek amíg Augsburgnál ki nem lettek nyomva szemeik le nem lettek vágva füleik – vala Mennyi vér mennyi árpád mennyi szemkiszúrás ám összefércelhetővé vált az idegenajkúháromtengeres álbirodalom Kellettnekünkeznemkellett végeredményben akárhogy csűrjük-csavarjuk csak a Hunyadiak alatt jött létre ez az ez-a-nem-ez-az-de-ez-az-a mégis elengedhetetlen fel-föltétel hogy recsegve-magyarul de beszéljünk Mert nem csak a nyelv hatalom a hatalom is nyelv így folyton cserélgetni kell a hatalmat a nyelvvel s nyelvet a hatalommal – ez keleteurópai találmány – mellyel magát a lelket akarjuk gyógyítani miközben a Rákóczivárrobbantóakciókat hahotázvabehabsburgoztuk jakobinusfélénknyelvelőreformációnkba a széchenyiokosságunkatkossuthhevületbebeváltó ősőrületünkbenagyonlövettettünkpetőfipikázva s aztán éreztük – folyton érezünk – véremarhahullatómirea leveleklehullnakelső tökbaromiállatifölösleges ál-első vagy első-álvilágháborúban sejtettük hogy következik a csonkamagyarországnemország magyarországmennyország óhéber – ahogy ma mondanák a magyart – dumája míg Karády Katalin énekel aki – kiskalapszalonban azon tűnődik hogy lehetne visszajönni ahová nem tud nem akar s mi is azon hogy kéne oda kimenni ahová nem akarunk? Mennyi érzés! Miközben – mondják – tavaszra ha minden összejön – nagy lakomát csaphatunk – nyugatiakat is hívhatunk – bankárokat is idecsábítva – elég tisztességes áron kimérjük a csodaszarvast.