Régi óra
| Egyetlen óra van a kezemben |
| ötvenhat óta egyetlen óra |
| nem mintha egyetlen óra lenne |
| ezerkilencszázötvenhat óta |
|
| de akkor ez volt a kezemben |
| azóta ezt az órát figyeltem |
| hogy mit mutat a mutatója |
|
| ezt figyeltem arany keretben |
| a számlapon aranyba fogva |
| hogy mit mutat az egyetlen |
| óra a karomra kulcsolódva |
|
| háromszor is elveszítettem |
| Tisza mélyén és fuldokolva |
| az iszapba bukva kerestem |
| valaki mindig visszahozta |
|
| ezt az órát nem felejtettem |
| valaki mindig kezembe nyomta |
| hogy ez az óra az egyetlen. |
|
|
Forradalmár
| Majd szavazok a szabadságra |
| telefonra vagy jó lakásra |
| szavazok a most-vagy-sohára. |
|
| Majd reggel fél ötkor kelek föl |
| s nem érdekel a pénz a tejföl |
| ha mindent kezdhetek elölről |
|
| hogy többé ne hajoljak kétrét |
| se gyermekeimért se pénzért |
|
| Nem nézek se jobbra se balra |
| nem utazom Bükre se Balfra |
| ha az isten is úgy akarja. |
|
|
| Addig viszont még február van |
|
| Addig a bunda bunda rajtam |
| ha tíz körömmel magam varrtam |
| ebben a hideg éghajlatban |
|
| Addig – addig-élek-míg-élek – |
| eszem meg a magyar ebédet |
|
| Tiltakozom – egy kicsit önként |
| kicsit biztatva – hogy az önkényt |
| úgy fogadjam el mint a törvényt |
|
| De máskülönben jókat alva |
| nem forgolódom jobbra-balra |
| ha az isten is úgy akarja. |
|
|
| De ha még egyszer március lesz |
| kicsit lányos kicsit fiús lesz |
| lázadásom mindenkin túltesz |
|
| Kiállok majd a nép-piacra |
| hulljon a férgese a gazza |
|
| Szavazok majd a magyarokra |
| a szabadok-ra vagy rabok-ra |
|
| s a játék vérre megy nem babra |
|
| Ha nem szóra van szükség kardra |
| ahogy magyarnak a magyarra |
| – ha az isten is ugy akarja. |
|
|
|
Magyar
| Magyarország, ez is állam, |
|
| Balkán, Párizs, mende-monda, |
| nagy lelkek és kis legények, |
|
| Olasz jön és lányokat lát, |
|
| Nem védem. Nem védhetem meg, |
| utálom, mint a szerelmet, |
| Magyarország. Magyar elme. |
|
|
Ország
| Csak megalázó helyzetekben |
| alakul ki a szív a jellem |
| és így majd egyszer összefog |
|
| ha a bajokban áll szügyig |
| addig dalol – jól szól a nóta – |
|
| Kossuthokért Széchenyikért |
| és ki tudja hogy még kikért |
| ellengősen és fellengősen |
| dalolja hogy magyar erősen |
|
| Egyszer egy ember kellene |
| hogy összeférjünk mint a baj |
|
|
Sebezhetetlen Nem Zsilinszky |
| és nem is a zsidó Radnóti |
|
| Nem is Mátyás nem is szent István |
| kit Segesvár halálba visz |
|
| Hanem egyként egy magyar nemzet |
| összeállhatna mint a selymet |
| szövik száz szálból együvé |
| rabok tovább nem leszünkké |
|
| Petőfibő1 Mátyás királyból |
| Zsilinszky Áchim Andrisából |
| Kossuth dühödt Széchenyijéből |
| Radnóti sártépett verséből |
|
| egy olyan ország születik |
| amely összeáll mint a jellem |
|
|
30 év
| A Népligetben üldögéltem… |
| mint mór puskások a tevéken… |
| és reméltem mit nem reméltem… |
| hogy harc nélkül lehet majd élnem… |
| azt reméltem egyszer régen |
| egyszer régen azt reméltem |
|
| Hogy békességben lehet élnem… |
| a népligetben azt reméltem… |
| mint mór puskások a tevéken… |
| a száguldások szünetében… |
| azt reméltem egyszer régen |
|
| Ezerkilencszáznegyvenhétben… |
| a Népligetben egyszer régen… |
| mint mór puskások azt reméltem… |
| Szahara-nyár szédületében… |
|
| ezerkilencszázhetvenhétben… |
| vad tevéken kell üldögélnem… |
| s nem remélem mit reméltem |
|
| a gyermekem szép szemében |
|
| – Uram bocsásd meg egyszer nékem. |
|
|
Bacchanália
| nőnek világnak – nincs neki – |
|
| nem nézni nőstényszép bokát |
| nem halni meg a nemzetért |
|
| Fütyüljünk Babits örökére |
| s az ollót mivel körbevágtuk |
| az országot már ne babráljuk |
|
| Rómában ne lássuk a fényt |
| éljünk etruszk rabszolgaként |
| Faulknernek ne higgyük szavát se |
| ne járjunk kultúrkuplerájba |
|
| dögöljünk be a békességbe |
|
| Ne nézzük sasok szárnyait |
| fácánok fürge freccsenése |
|
| Parkettánk pirkadt barnasága |
| ne emlékeztessen anyánkra |
| ne folyjon Krisztus öt sebére… |
|
| Ne ne… De örök részegségben |
| a földöntúli részegség sem |
|
|
Aradi október
| dáliákat kell ültetnem Lovason idejében |
| beszaladnom Veszprémbe leértékelt vaskapuért |
| anyósom kiszáradt – Péterfán kell itatnunk – |
| unokám óvodai belépőjét meg kell szereznem |
| színházi protekcióval május elsejéig |
| mert lejár lányom gyeses népünnepélye |
| Zsigulim pergő alvázvédelme vár |
| ínhüvelyes barátnőmet el kell helyeznem |
| egy kézmozdulatlan géptechnikában |
| Depressant szerezni a 240-es vérnyomású |
| majdnem szétdurrant fejű szomszédomnak |
| jó vagyok nemcsak egyszerűen magyar vagyok – |
| el kell helyeznem életmentő verseit |
| családlányaimnak disznót kell nevelnem |
| hogy leölhessem téli kolbásznak ínségükre |
|
| különben most meggyőződésem |
|
| levágtak Magyarországról. |
|
|
Tankodrom
| Van egy falu, hol minden véget ér. |
| Kőstációk vezetnek a kis dómhoz – elhagyatva – |
| hepehupás bakonyi földeken. |
| Rezgő vashíd alatt vonat egypályás sínjén elrepül. |
| Néha földübörögnek testvéri tankok |
| s próbalövésekkel forgácsolják a kisfalusi |
| Foszlik a falusi templom – játékszer |
| keresztül lyuggatva próbalövedékkel. |
| Ez a felirat vékony kátránycsíkkal. |
| Üzenet a túlélőknek, az emlékezőknek, |
| a szerelmeseknek, a nemzetféltőknek. |
| Tányérsapkája alól mosolyog – kilő egy lövedéket, |
| nevet, dalol; ungarszka templomocska – |
| foszlik, törik, hányódik, szétröpül. |
| Szőke mosolyával benzint ad el – kisercint, |
| hogy azért az üzletet megveti. |
| Gyakorlótér. A hófehér virágok |
| hernyótalpakkal föld mélyébe fúrva. |
| Csupa hernyó a föld. Sárkányfogak betépve |
| Aranyeső robbantja a sárga kézigránátjait |
| mely elnézi mindig az emberi kálváriát. |
| Közben – röpül a templomocska, a magyarszki |
| fröccsen, szikrázik, reped, mállva száll, |
| játék csupán, játék és lőadat. |
|
| A kék köd mögött kis Kreml-imitáció. |
|
|
Totószelvény
| Kitöltöm ezt a totószelvényt |
| kitöltöm ezt a partecédulát |
| kitöltöm ezt a nyertes szelvényt |
| kiüvöltöm hogy nem játszunk tovább |
|
| Csupa X csupa X csupa kettes |
| csupa ismeretlen csupa vesztes |
| aki nyertes aki él aki jó |
|
| kerülnek a rubrikába Sallaik |
| s öngyilkosok belehajszoltak |
| akik csak magukban elrohadnak |
|
| ez a félbemaradottak száma |
| tizenegy millióan szám szerint |
| ki csak zabál hősködik vagy legyint |
|
| Az ember él Él nemzet e hazán |
| A Bakonyról kemény fák szele fú |
| Tizenegy millió a nyertes ez a szám |
| Plusz tizenhárom fő aradi vértanú. |
|
|
Csodaszarvas
| Például ha olasz költő volnék |
| sose tudnék magyarul írni |
| pörgetném gyönyörűszép nyelvemet |
| s fogalmam se volna recsegéseimről |
| honfoglaláskori csodamarhaszarvas- |
| szarvasmarhacsodaságaimról |
| mikor megpillantottam a hont |
| hol nem is angol fűnyíróval nyírt |
| de nagyon egyenesre álló füvek fogadták |
| hatalmasat fingó juhnyájainkat |
| miket nyershústnyeregalattpuhító |
| őstöröktatárarcú de finnugrató |
| hegyeshetykebeszédet is nyammogó |
| félvezérvezetők vezettek amíg |
| Augsburgnál ki nem lettek nyomva szemeik |
| le nem lettek vágva füleik – vala |
|
| Mennyi vér mennyi árpád mennyi szemkiszúrás |
| ám összefércelhetővé vált |
| az idegenajkúháromtengeres álbirodalom |
| Kellettnekünkeznemkellett végeredményben |
| akárhogy csűrjük-csavarjuk |
|
csak a Hunyadiak alatt jött létre ez |
| az ez-a-nem-ez-az-de-ez-az-a |
| mégis elengedhetetlen fel-föltétel |
| hogy recsegve-magyarul de beszéljünk |
|
| Mert nem csak a nyelv hatalom |
| a hatalom is nyelv így folyton |
| cserélgetni kell a hatalmat a nyelvvel |
| – ez keleteurópai találmány – |
| mellyel magát a lelket akarjuk |
| Rákóczivárrobbantóakciókat |
| jakobinusfélénknyelvelőreformációnkba |
| a széchenyiokosságunkatkossuthhevületbebeváltó |
| ősőrületünkbenagyonlövettettünkpetőfipikázva |
| s aztán éreztük – folyton érezünk – |
| véremarhahullatómirea leveleklehullnakelső |
| tökbaromiállatifölösleges |
| ál-első vagy első-álvilágháborúban |
| sejtettük hogy következik |
| a csonkamagyarországnemország |
| magyarországmennyország óhéber – ahogy ma mondanák |
| a magyart – dumája míg Karády Katalin énekel |
| aki – kiskalapszalonban azon tűnődik |
| hogy lehetne visszajönni ahová nem tud nem akar |
| s mi is azon hogy kéne oda kimenni |
|
| Miközben – mondják – tavaszra |
| – nagy lakomát csaphatunk |
| – nyugatiakat is hívhatunk |
| – bankárokat is idecsábítva |
| kimérjük a csodaszarvast. |
|
|
Síremlék
| Kutyák őrzik a temetőt is, |
| És lecsüng a zászló széle, |
|
|
|