S.O.S.

Egy kicsit koncentrálni kéne vagy össze-vissza esni végre telefonon megtudakolni tulajdonképpen kik vagyunk mi vagy megkérdezni az Ibusznál halálunk előtt milyen út vár a galambok kurrogásából a szerelmi csatározásból megtudni kell-e még szeretnünk egy nőt egy asszonyt – kit szerettünk olajfánk sűrű susogása megmondhatná mi van még hátra a napfalon a surranó gyík villáma megöl vagy meggyógyít mire tanít egyhelyben állva üres székek elégiája ollóval körülnyírt határok jelentik-e Magyarországot s miután sorsunk jobbra fordult állhatunk-e hamleti bosszút egy üreges Magyarországon jobb-e a hotel mint a várrom? Egyszer elébe kéne menni annak hogy nem történik semmi Az Österreichische Zeitungban közzétenni mennyi bajunk van vagy nyulat tenyészteni némán nem tünődve az anatémán vagy labdát verni a fasorban teniszezve fölszabadultan vékony medencecsontú csiklók mögé bevezetni a siklót összefogni az összefogha- tatlant is mintha összefogna és Akadémia-vitákban is bízni az orangutánban a nándorfehér harangszóban is bízni az elhalkulóban kanócig égett gyertyák mellett is elhitetni a szerelmet sofőrként és autót vezetve bejutni a hetedik mennybe összeütközni – kikerülni külön állni és elvegyülni nem hinni és hitet táplálni hogy szép az a magyar szalámi átzsírosult nemzetiszínnel is hinni a nemzeti színben hiltoni lágytojást remélve esküdni Krisztus öt sebére hogy mi volt a sztálini korszak nem árulni el a nyugatnak madár-gyík-nyúl köztársaságban holt székek ármádiájában megkérdezni a telefonban áruló voltam vagy hős voltam hittem-e amiket hihettem vagy elvész az ismeretlenben olyan nagy-e az atombomba amilyennek az újság mondja és olyan szép-e az az asszony ki melltartó nélkül hord garbót S.O.S. telefon vagy süllyedt hajók őrzik az emlékünket ti-ti-tá – bejutunk-e végre isten örökös örömébe?