Altató I.

Ordítok, aludj gyermekem, nem jönnek be, ne félj, ordítok, megrázom a vállad, majd elmúlik az éj. Ordítok este-reggel, nyugtatlak, én vagyok, mutatom szőrös kezemet, mint egy kis jákobot. Fölülsz az ágyban, egyre sírsz, kezem tapogatod, nyugtatlak, elmúlik az éj, és csak én ordítok. Ordítsatok ti is velem, ha reszket a sarok, ó, lányok, lányok, lányaim, hová jutottatok?