Papa

Én véletlenül szeretem a papámat,
most nem tudom, voltaképp mit csináljak?
Hogy mutassam mások előtt, hogy utálom,
miközben csónakázok vele a nyáron?
Most az a sikk, ha belerúgunk apánkba,
ha tele vagyunk érzéssel is iránta.
Mit mondjak majd a Magdinak, ha megkérdez:
„apád mihez hasonlít, lóhoz, tevéhez?”
Röstellem, hogyha nem szídhatom eléggé,
ha nem nevezhetem ki lóvá, tevévé.
Most itthon írok egyedül a szobámban,
és körös-körül elegendő homály van.
„Ne vedd zokon, apa, ha neved teve lett,
én mindig együtt fogok élni teveled!”
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]