Keresztúton
| Én vagyok a logikus, a logikus, az ember, |
| viselem az ütéseket kellő türelemmel, |
| virágomat szétdobom és szemétdombra állok, |
| mint a hetyketollú kakas s onnan kiabálok. |
|
| Csinálom a fintorokat s állok szörnyű rajthoz, |
| de a verseny a fejemre mindenféle bajt hoz, |
| ők már régen elindultak, engem hátrahagytak, |
| köszönök az utcán én már bármilyen alaknak. |
|
| Megütöttek, mint a villám üti meg a nagy fát, |
| s mint a guta az öreget, alig hall, alig lát, |
| én meg egyre hajladozom, tessék urak, tessék, |
| és mint Simon, nem éppen Megváltóknak keresztjét |
|
| cipelem, s ha Veronika látna most az úton, |
| nem tudom, miféle mesét kellene hazudnom, |
| mert ő nem adná oda a kendőjét, majd marha |
| lesz rápocsékolni azt a selymet ilyen arcra! |
|
|
Tenger
| Egyszer majd, ha egyszer lesz, |
| nem nézek se balra, se jobbra, |
| belevetem magamat a habokba. |
|
| Ingben leszek vagy gatyában, |
| s elvesztem a szaladásban? |
| Meglehet, ha addig meglesz |
|
| Vagy ing nélkül, gatya nélkül |
| mezítláb vagy lakkcipőben, |
|
| kihúzom magam, mint a katona, |
| egyszer majd, ha egyszer lesz. |
|
|
Humor
| Nekünk a humor olyan mint a méreg |
| szakadt tüdők elroncsolt véredények |
|
| Nekünk a humor Habsburg-monarchia |
| degenerált múlt-utópizmusa |
|
| Nekünk a humor kezdő Budapest |
|
| Nekünk a humor a török szerájok |
| ahol a szeretőmmel vacsorázok |
|
| Nekünk a humor cigány homlokára |
| odanyálazott uraságunk ára |
|
| Nekünk a humor délvidéki csetnik |
| – betojnak és puskájukat elejtik |
|
| Nekünk a humorunk a pajesz és a rabbi |
| és röhögünk: nem tudjuk abbahagyni |
|
| Nekünk a humorunk vérrel szakadt mente |
|
| Nekünk a humorunk a tengerész a lóval |
| úsznivaló a lábalávalóval |
|
| az egyre elhelyezhetetlenebb |
|
| Még a földreform is humor |
| miért meghaltunk valamikor |
|
| Mi még az anyánk temetésén |
|
| Minekünk csak ellenállás-humorunk van |
| úszkál mint babérlevél a szószban |
|
| egy kicsit keserű egy kicsit savanyú |
| de térdünket verdessük: ez a bú! |
|
| Egy kicsit kiszorult egy kicsit beszorult |
|
| S a pesti humor! Az eredeti! |
| a kontinensi és az auschwitzi |
|
| aszfaltszagú és speciális |
|
| röhögnünk kell vihog a fog |
| hogy meddig vagyunk magyarok |
|
| sütünk el fegyverek helyett |
|
| bruhaházunk és becsinálunk |
| – közben a közönségünk ránk unt – |
|
| a félbe szelt kenyerű Európában |
| nevetünk fönn egy aeroplánban |
|
| s integetünk a halottaknak |
| kik egy rémület-revűben vigyorognak… |
|
| Nekünk nincs spanyol humorunk |
| absztrakciónk szürrealizmusunk |
|
| itt minden humor egy-egy jellem |
|
|
Lóhússzék
| a pult mögé, hogyha mondom, |
|
| – mondom, hogy nyughasson. |
|
| – Szegény, sérvét igazítja, |
|
| – Ej, dehogy ment, te fajankó, |
|
| csak most még a pultok alatt |
|
| Nem ment haza, mondtam neked, |
|
|
Mese
| Nincs kis mise meg nagy mise |
| nem vagyunk boldogok mi se |
|
| hogy a rózsát ki messe le |
|
| lesz-e lányunknak kedvese |
|
| nincs egy fillérünk tejre se |
|
| vagy nem marad egy mese se |
|
| Nincsen nagy kedvem enni se |
|
|
Asszonyok politikája
| vagy Sopronban vagy Pécsett |
|
| meggörnyedt testtartásban |
|
|
Nyárutó
| A nyári ruhák korszaka lejárt |
| tulajdonképpen utálom Béjart-t |
|
| kevesebbet járok a temetőbe |
| nem akarok meghalni egyelőre |
|
| Borzongok Nyár van vagy nyárvége van |
| A gyeses nők kuncognak boldogan |
|
| Zuhan a szél a levél fejtetőre |
| áll hogy még a busz is kitér előle |
|
| A kezdő őszi fák vöröse szebb lett |
| mondom utáltam mindig a balettet |
|
| Fel kell öltözni Sok a handabanda |
| Az égből már alig hullik a manna |
|
| Eső esik kevés a becsület |
| meg kell bocsátani mindenkinek |
|
| Jaj – nem a tánc kimerevült medencék! |
| a strandon leengedik a medencét |
|
| fürdőruhában úszómester áll |
| hasa remeg de már nem kiabál |
|
| mi is bevonulunk a kék hotelba |
| fázósan szólva mint az anekdóta |
|
| A rózsa fénylik de már nincs szaga |
| lejárt a nyári ruhák korszaka. |
|
|
Papa
| Én véletlenül szeretem a papámat, |
| most nem tudom, voltaképp mit csináljak? |
|
| Hogy mutassam mások előtt, hogy utálom, |
| miközben csónakázok vele a nyáron? |
|
| Most az a sikk, ha belerúgunk apánkba, |
| ha tele vagyunk érzéssel is iránta. |
|
| Mit mondjak majd a Magdinak, ha megkérdez: |
| „apád mihez hasonlít, lóhoz, tevéhez?” |
|
| Röstellem, hogyha nem szídhatom eléggé, |
| ha nem nevezhetem ki lóvá, tevévé. |
|
| Most itthon írok egyedül a szobámban, |
| és körös-körül elegendő homály van. |
|
| „Ne vedd zokon, apa, ha neved teve lett, |
| én mindig együtt fogok élni teveled!” |
|
|
Autószerelem
| Eljöttek a Zsigulival hogy hazavigyék a Skodát |
| Elmentek a Skodával és a Zsigulival hogy a Skodát otthagyják |
| mert reggel szervizbe kellett vinni Visszajöttek |
| a Zsigulival hogy megmondják: a Skodát |
| ott kell hagyni hiszen nem a Zsigulit |
| kell szervizbe vinni hanem a Skodát aztán |
| a Zsigulival visszamentek hogy a fiú a Skodával |
| legyen ha reggel szervizbe kell vinni de a lányt |
| vissza kellett hozni a Zsigulival és a fiúnak |
| Zsigulival a Skodáért hogy a Skoda |
| ne legyen egyedül és reggel |
| Skoda meg a Zsiguli együtt volt de a fiú |
| meg a lány nem Reggel el kellett jönni |
| a lányért a Zsigulival hogy visszatérjenek |
| a Skodáért A Zsigulival visszamentek |
| a Skodáért a Skoda ott várt a Zsigulira A Zsigulival |
| és a Skodával elmentek a lány munkahelyére aztán |
| a fiú visszajött a Skodával hogy elvigye a szervizbe de nem |
| tudta mert a Zsiguliért érte kellett menni a Skodával A Zsiguli |
| a lány munkahelyénél ott várt a Skodára a fiú |
| ott akarta hagyni a Zsigulit hogy szervizbe vihesse |
| a Skodát de a Zsiguli kellett az apjának |
| ezért ment vissza a Skodával a Zsiguliért és otthagyta |
| a Skodát Ott állt két autó között egyszerre |
| nem tudott a kettőbe ülni így aztán a Zsigulit |
| hozta el mert kellett az apjának de a |
| Zsigulit nem tudta odaadni mert a Skodáért |
| kellett mennie apja beült a Zsiguliba |
| és visszamentek a Skodáért Ott a fiú átült a Skodába a Zsigulival |
| az apja bement a munkahelyére a Skodából pedig |
| a fiú felfütyült a lánynak hogy Skodástól |
| a Zsiguliért menjenek hogy a Skodát |
| szervizbe vigyék hogy a fiú vezesse a Zsigulit a lány |
| a Skodát A lány szerette a Zsigulit |
| és a fiút a fiú szerette a Skodát |
| és a lányt de nem lehettek együtt mert a két |
| autót mindig vezetni kellett A Zsigulival |
| és a Skodával elmentek a szervizbe és otthagyták |
| a Skodát A fiú értement a Zsigulival |
| az apjáért hazavitte és megkérte hogy a |
| Zsigulival elmehessen a Skodáért a szervizbe Onnan |
| a lány vezette a Zsigulit a fiú |
| a Skodát mert nagyon szerettek vezetni így |
| megint nem lehettek együtt |
| A Zsigulit hazavitték a fiúékhoz a Skodával |
| hazamentek a lányékhoz De aztán |
| a Skodával érte kellett menni a Zsiguliért |
| és a fiú beült a Zsiguliba a lány |
| nem hagyta magát rákapcsolt a Zsigulira a Zsiguli |
| a Skodával és a Skoda a Zsigulival |
| versenyzett és a lány integetett a Skodából |
| a Zsigulinak a fiú meg a Zsiguliból |
| a Skodának a Skoda szerette a Zsigulit |
| a Zsiguli nagyon szerette a Skodát de |
| soha nem lehettek együtt a Skoda a Zsigulival |
| a Zsiguli a Skodával így aztán a lány a Skodával a fiú |
| a Zsigulival… De gyerekük nem lett a lány |
| hatvanöt éves korában becserélte a Skodát |
| Mercedesre a fiú meg kiszállt a Zsiguliból és gyalog |
| rogyadozó léptekkel elindult az erdő felé |
| madártojást szedni mint gyerekkorában. |
|
|