Rákosfalva

Vasárnapok. Ha Rákosfalva a fényben magára marad, s kapuiba feketebajszos majorosok nem állanak, a széles út mellett kitárva nagy akácfák ragyognak és a kihalt betonon, hiába, a paprikás udvarba lépsz, úgy jössz meg, mint egy útonálló, mert szebbek itt a dáliák, a rozsdás rombuszokból álló drót közt a szomszéd átkiált: megjöttél. Jöhetsz. Erre-erre – rövidnadrágod térdig ér, az ajtóban állsz, mint a medve, ne haragudj meg semmiért, ez a te országod. Garázsban dinnyét árul a fűszeres. Nagy ordítások. Mindíg nyár van. Ahányszor ide eljöhetsz. Hatalmas ebédeket adnak, morognak, szidnak, hogy egyél, és hátbalöknek, taszigálnak, és meghalnak egy szavadért.