Születés

Nem tudok megszületni, már látszik a fejem, ahogy áttört a burkon, a vastag egeken, görnyedek és üvöltök, örökös embrió, szívemben félelem van, húsomban semmi jó, a fölrepedt tojásban héjasan és vadul, szilánk közt megszorulva, ahogy az ék szorul, tagjaim összegyűrve, a szülőutakon hasít a húsban élő és közös fájdalom, a véres alabástrom edényen át, örök csúszásban, tapadásban kiáltok és nyögök, térdem mellemre zárom, magamra guggolok, hurok vagyok magamnak s fájok, ahogy tudok, recsegek, török, élek, pereg a vér, a víz, úgy fájok önmagamnak és az anyámnak is.