Naplómból III

A tárgyilagosság, a nagy álom.

A BBC hangja. Churchill hangja. Semmiképp el nem lágyulni! „Nem ígérhetek mást, csak vért, verejtéket és könnyeket.”

A Churchill létrehívta SOE, a Special Operations Executive, a Különleges Hadműveleti Parancsnokság, amely kiképzi a Linge-század katonáit, élelmet és fegyvert küld a nyugat-norvégiai partvidékre (Martin Linge színészből lett hadnagy 1941-ben, egy légitámadásban meghal, de a század megőrzi a nevét). Az élelem és a fegyver norvég kézre jut – kinek a kezébe?

A polgári ellenállás egykori vezetője, Tore Gjelsvik sarkkutató nehezményezi, hogy az idegenben kiképzett Linge-katonáknak volt fegyverük, míg a Norvégiában megalakult Milorg – Militœrorganisasjonen: Katonai Szervezetek – egységei s a polgári ellenállók fegyvertelenül gyakorlatoztak. A szövetséges hatalmak megígérték Norvégia invázióját: sosem következett be. A kommunisták gerillaháborút akartak, a polgári ellenállás szabotázst. Az ellenállásban a lakosság öt-tíz százaléka vett csak részt, a többi a családjával törődött. Sok volt a kudarc. A lakosság félt a németek által visszaállított halálos ítélettől. A németek a kommunisták irattárában megtalálták a névsort, és csaknem felgöngyölítették a szervezetet. A szövetségesek csak 1944 őszétől dobtak le fegyvert, addig a Linge-század egységei vitték a szót: „tulajdonképpen szövetséges különítmények egy megszállt országban – mondja Gjelsvik. – Mi pedig brit katonai parancsnak engedelmeskedtünk.”

Nehezen állt helyre a norvég ellenállás egysége. Sok norvég ellenállót büntetőtáborba vittek. Knut M. Hansson, a színész (fiatalon Peer Gynt, most Lear király és Prospero) egy pszichiáter nyomán KZ-szindrómáról beszél, a sachsenhauseni tábor napjaitól máig nem szűntek meg lidérces álmai: „Néha éjjel fölriadok arra, hogy ott vagyok, és jönnek. Ilyenkor reggel azt mondom a feleségemnek: »Else-Marie, az éjjel megint itt voltak«.”

Knut Hamsunnak, a nagy írónak a színész nem tud megbocsátani, semmiféle terrort nem tud elnézni; 1983 áprilisában tiltakozó gyűlésre sietett: szovjet tengeralattjárót vettek észre a norvég felségvizeken.

Aki fogoly volt, nem lehet tárgyilagos.

A sarkkutató, Tore Gjelsvik is fogoly volt: „Narviknál én is részt vettem a harcokban. Egységem végül megadta magát a németeknek, Svédországba, fogolytáborba kerültünk. Megszöktem…”

A svédek szerepe.

A dánok szerepe.

Jahn Otto Johansen: „De a tragédiát mégsem tudtuk megakadályozni! Miért tudták a dánok?! A dánok a zsidókat 1943-ban különleges akcióval átmentették Svédországba…”

Tore Gjelsvik: „Svédországba, fogolytáborba kerültünk…”

A katonaorvost, dr. Sten Floreliust, a norvég hadsereg későbbi sebész főorvosát is elfogják 1942-ben, a hírhedt Grini gyűjtőből egy oslói börtönbe kerül; ott börtönorvos. Kiszabadulása után megszervezi az illegális egészségügyi szolgálatot; ágyneműtől áramfejlesztőig, sebészkéstől röntgengépig annyi orvosi eszközt csempésznek át Svédországból, hogy százötven kórházi osztályt szerelnek föl, a Gestapo orra előtt, hivatalos papírokkal.

1944 szeptemberében az orvos családostul átmegy a határon, hogy megszervezze a Svédországban kiképzett norvég rendőrosztagok egészségügyi ellátását.

Apró halászhajón, az éjszaka sötétjében szöknek.

Milyenek voltak a svédek, kérdezem.

„A svédek egy része azt gondolta: piszok norvégok, mért nem maradtok veszteg, mért nem fértek össze a németekkel! Más részük, főként a határ mentén, segítette a norvégokat. De Sztálingrád előtt még az is megtörtént, hogy a svédek visszadobták a norvég menekülteket a határon, s a Gestapo kezére juttatták őket.”

El kell utaznom Dániába és Svédországba. Ekkor határoztam el.

Dr. Florelius elmond egy viccet.

„Három skandináv síel a hegyekben. Az egyikük svéd, a másikuk finn, a harmadik norvég. Odamegy hozzájuk egy negyedik. Megkérdi a svédet: ha nem volnál svéd, mit csinálnál? Norvég lennék, mondja a svéd. Az utas odamegy a finnhez. Ha nem volnál finn, mit csinálnál? Norvég lennék, mondja a finn. Végül a norvég kerül sorra. Ha nem volnál norvég, mit csinálnál? Elsüllyednék a szégyentől, mondja a norvég.”

Tárgyilagosság. BBC. Churchill. Az ellenállás hibái, vétkei, tragédiái. Nem, nem. Ez az ismerős: az éjszakai lidércnyomás, a szökés, a vicc, a stikli.

A norvég Ellenállási Múzeum kijáratánál, a szövetségesek zászlói alatt van egy felirat.

 

 

 

Ez.

Ez az ismerős.

A vágykép. Az európai összefogás legutolsó pillanata.

Mindig vissza fogok vágyni Norvégiába.