A fogadtatás

A külső ajtón lépcsők árnya volt.
És pincegádor a másik alatt.
Egy újabb ajtón félméter sötétség.
A belső ajtó nyitva. Benn a kék ég.
A padlón, középütt, a sárga árny.
Rossz hátizsák, lefoszlik, mint a szárny.
Kopaszra nyírt fej, pillantás a lépcsőn.
Senki sem mondja: „Eljöttél, de későn.”
Hát eljöttél. A falon ott a kép.
Padló, fal, ajtó, minden a tiéd.
A szög megmozdul, keresztben a holnap.
Még ellenállsz a más dimenziónak.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]