Íróhalál
|
| „Meghalt N. Gy., volt író és |
|
| Nem. Gyászjelentést nem lehet |
| Visszahördülni, mint ha vödör |
| csattan a kútban. Az ember az, ami. |
| mindenestül. Semmi se „volt”. |
| A jelen hullik velünk, ahogy |
| szétporladó szikláról madár sikolt |
| a naplementébe: mára vége. |
| Ami van, veszendő és végleges. |
| A feltámadás nagystílűsége ez. |
| Nem mozdít rajta visszhang, |
| És Istenre vagy emberre fonódó |
| bölcseletek minden kötélzete |
| végképp bevallatlan marad, |
| hogy szeretted a mondataidat, |
| mint lebontott templom köve |
| kőpor, sztetoszkóp, morfium, |
| hörgés, függőón, ágytál – |
| a szavaidban te pontifikáltál. |
|
|