Maria Ouspenskaya
„A kezdet és a vég közt sok minden |
történhetik”, vagyishogy szó szerint: |
„van egérút az ajak és az oltár |
között” – Maria Ouspenskaya mosolyog |
Irene Dunne-ra, míg Charles Boyer odakintről |
közeledik az illatos kerten át –, „és annyi |
minden megeshet egy hajón.” Az ajak |
és az oltár között. Az ajak ő, Irene |
Dunne; az oltár egy másik asszony. |
Között: betwixt, szép régi szóval. |
A mondat idézetszagú. Utánanézek: |
„sok minden történik a csésze s az |
ajak között”, ezt Robert Burton írta, |
a tizenhatodik-tizenhetedik század fordulóján, |
A melankólia anatómiája című |
munkájában, amelyet a költő, John Keats |
londoni vitrinében láttam, kedves |
olvasmánya volt, hiszen hogy mi a |
melankólia anatómiája, tudni akarta |
jóelőre, s azt is talán, hogy mint lehet előle |
elmenekülni, egy keskeny résen, a csésze |
s az ajak között; de azt sem Keats, sem |
Maria Ouspenskaya nem tudta, hogy |
a mondatot Robert Burton Homérosból |
bányászta ki, hogy a trójai háború |
vak ismerője is csak efféle milliméteres |
egérutat merészelt fölmutatni, míg lángban |
állt a Város, Helena ajka és a csésze közt |
a rés egy másodpercre szűkült, mint |
Akhilles sebe, mint az Odysseus hajója fölött |
összetorlódó idő, mint az egyetlen mondatban |
vércseként lecsapó, ötvenhét évre mért, |
sűrű hontalanság. „Sok minden |
történhetik.” Maria Ouspenskaya épp |
franciául beszél, Charles Boyer |
angolul, Irene Dunne egy kápolnában |
térdepel, és a hajó dudál: indul |
New York felé. Jertek, itt mindenki |
hontalan, éneklik a szirének. Jertek, |
azon az összeszűkült másodpercen át, |
az ajak és a csésze közt, amíg lehet. |
Hol a pecsétviasz? Hol a vastag kötél? |
A legénység eldugta valahová. Hátgerincem |
az árboc, megkötöm magam, megkötöm
|
magam – „annyi minden megeshet |
egy hajón” – ami sűrűsödik, bennem |
sűrűsödik, és semmiféle anatómia |
|
|