Leltár
if one kept cool and did not panic |
|
a mérges ár. A hullám keresztülcsapott |
a hajó percről percre lejjebb merülő |
bordáin, aztán visszafodrozódott: |
gyerekrajz az iskolafüzetben. |
Ártatlan naplemente. A hold szarvacskái |
elakadtak az ismeretlen bozótban, |
egyetlen villanás az utolsó fémabroncson, |
nincs többé fenn, nincs többé lenn, |
elveszett az irány. A szigeten a forróság |
az iszákba sűrűsödik, amelyet valahogyan |
magával vont a partra. Sütnek benne a tárgyak. |
Komiszkenyér, igazolvány, iránytű, szappan, |
fogkefe, w.c. papír, helyesírási szótár, |
nagyapa pecsétgyűrűje (ónix), napló, aszpirin, |
fakéreg a platánról, mely alatt a vizsgáira |
készült, másolat Rembrandt Éjjeli őrjáratáról, |
Amszterdamban vette, a múzeumban, |
Hajnalban megjönnek az alligátorok. |
Mindennap egy méterrel közelebb. |
A földhányás mögött – valaha ember élt itt – |
korhadt fatörzs, görcsösen szétvillámló ágak. |
Felkúszik középütt, az ág recseg. |
Nem bírja meg a súlyt. Akkor hát |
a sorrendet kell csak eldönteni. |
Először kidobja az igazolványt, hiszen |
mindegy. Aztán az aszpirint, gyógyulni |
másképp kell ezentúl. Az iránytűre |
nincs szükség, itt van a hátgerince. A |
fakéreg, amelybe együtt karcolták be |
a helyesírási szabályok is, a tisztaság is, |
Ó, Istenem, a családi ékszerek helye |
örökre megmarad, a holland mester |
áldott fényű éjszakája úgyis a szigetre |
záporoz, kenyér, víz, minden elfogy, |
szélroham veri a napló elázott lapjait |
a fához, ujjai betűt markolnak |
ág helyett, és lenn a fogak csattogása. |
Chicago felett, viharban, 1990. november 5. |
|
|