Látomás*

A labirintus átjáróiban
derékszögben a közfalakra
egy-egy haldokló. Az utat
mind elzárja, csak oda-vissza
lehet futni köztük.
Odébbtenni senkit sem szabad,
körülduzzadják a fal olajfestékes
élét. Már csak órák vannak
a Találkozásig. Addig ütemes,
horkanó lélegzetek, Beethoven
Hetedikje. Gyönyörű hörgés,
fölemeli a labirintust. Nem kell
innét szabadulni! Emeld a karodba
mindet. Szolgálatban vagy. Átélni
nem tudod velük, de az ütemet
próbáld meg te is. Mellkasból. Csöndesen.
Anyanyelven hallgatva-szállva:
„Én Istenem, adjál szállást…”
Kioltódik a kétely. Éltél,
mert láttad őket.
 

Szigliget, 1989. október–november

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]