Chaplin kontra Chaplin
| A kisember énekel, mint a csalogány. |
| A kisember a haza bölcse. |
| A kisember többet tud, mint a diktátor: |
| a kisember tudja az Idő erejét, |
| a diktátor még nem tudja. |
| Idő kérdése, és mindketten |
| megismerkednek az Idővel. |
| „Te vagy az? – mondja a kisember az Időnek. – |
| Te vagy az én lelki életem anyaga, melyet |
| szakadatlanul figyelnem adatik? |
| Te vagy a kehelyben növekvő nedv, |
| mely létemmel együtt elfogy? Te vagy |
| a képletbe fogott titkok Titka, akit |
| sohasem imádtunk? Te vagy a közönséges |
| túllétezés, az örökkévalóság? Te vagy, |
| akiben szétosztódom? Te Messiás vagy? |
| Nem jössz el, csak itt vagy? Mily mozdulattal |
| érhetnélek el?” – „Én vagyok – mondja |
| a diktátor az Időnek. – Én vagyok |
| szakadatlan változásod anyaga, nem hagyhatsz |
| figyelmen kívül. Én vagyok a kehely, amely |
| nem növekszik, csak itt van. Énrám nincs |
| képlet; mindegy, hogy mások kit imádnak; |
| én vagyok a közönséges létezés. Bennem |
| oszlanak szét a titkok. A Messiás is. |
| Én eljövök; én jövök el. Elérsz, nem |
| érsz el, belém botlasz.” Az Idő pedig |
| nem válaszol, növekszik, mint a rák, |
| benne a képletek is szaporodnak, sokasodnak; |
| a kisember képlete előbb tűnik el, |
| mint a diktátoré. Idő kérdése, és a kisember |
| képlete végképp eltűnik, sóhaj a vízben. |
| Boldog, aki kérdezni tud. |
|
|