Hídi gázel*

H. Tch.-nak

 
Tűzgömb a világ
 
utadon van a forrás áramot adsz
feltámad a szél
 
ma a húszkarú erdőn fát hasogatsz
hidló a farönk
 
hogy a tengerek öblén átcsalogass
és léptet a ló
 
Anatólia síkján drága lovas
zöld mágnes a víz
 
lecibálhat a tenger általuszom
földrészközi éj
 
sokasodhat az éjfél átaluszom
a vállamon át
 
idelátsz a beszűkült Boszporuszon
a végeken át
 
Anatólia síkján drága lovas
vulkánikus ég
 
telitődik a forgás négybeszakít
kémcső-kelevény
 
mielőtt ideérnél félretaszít
mítoszba kövült
 
viperák szakadatlan mérge van itt
kénkő-hagyomány
 
Anatólia síkján drága lovas
évezredes út
 
aki még nekivágott ráfizetett
próféta-e mind
 
aki arra tanít tedd rá hitedet
és mérnök-e mondd
 
aki vasbeton úton jár vizeket
túlsó az a part
 
Anatólia síkján drága lovas
árnyék komor árny
 
lobogásod jön csak a csúcsokon át
elvont közeled
 
olajos-puha bőröd víz-szagu szád
habzó szavaid
 
viszik Ázsia véres zsibpiacát
a semmi felé
 
Anatólia síkján drága lovas
te sziklaszerű
 
akinél csak a mozgás képtelenebb
te szikraszemű
 
beragyogtad a késő éjjeleket
tükrös vizü kút
 
tebelőled nőnek a végtelenek
maradj maradok
 
Anatólia síkján drága lovas
 

1970 (Válogatott szerelmeim)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]