Johanna*

 

1

Agyunkban egyre őrlődik a gyom
és mert e század intellektuális
a finom szürkeagy lett a vagyon
nyúlt agyvelőért fizet a király is
akár Pompéjban műemlék a rom
járhatsz fertőzött elmék tárlatán is
számológép áll a határokon
és nem főváros Európában Párizs
nagyúr akinek tengerpartja van
nagyobb akinek sok a levegője
már csak a szárazföld bizonytalan
épp ideje volt hogy elvették tőle
az észkerék az őrletés hatalmát
Isten se győzné hajtani a malmát
 

2

Isten se győzné hajtani a malmát
ezer darabra törtek a vevők
cigány zsidó skót katalán vagy dalmát
aki hordában járt tegnapelőtt
és tegnap tegnap még mi volt a balság
valaki Bábelt építeni jött
repedt tükörben nézi most az arcát
és fürkészi a lapos háztetőt
elég neki ha ablakán kilát
hisz antennáján bejön a világ
s a világból a közös unalom
mindegy hogy este hány gyereket ver meg
a szomszédéi csak dögöljenek meg
egy elmeosztály húsz Napóleon
 

3

Egy elmeosztály húsz Napóleon
vállat a térdhez elmesport ebédig
nyakat a lábhoz így növünk az égig
fejet a farhoz itt az alkalom
e térség neve máig vérhalom
az én nevemre tüstént kicserélik
ha nincs már térség ott lesz nevem mégis
katalógus és kolumbárium
képrombolás és gombnyomás között
csizmával nemzett jogutódaimban
és a világon ahányfajta cím van
magunkra vesszük Mindenekfölött
és aki vinnyog megsütjük a talpát
de jól okultunk nincsenek Johannák
 

4

De jól okultunk nincsenek Johannák
tehénvér szagú állatorvosok
hülyék kik másnak hullatják a mannát
és violákra bontják a napot
vagy énekelve hurcolják a kannát
a kútnál pásztorgyerek ácsorog
s megérezve a vizek nyugodalmát
elindulnak a szomjas pásztorok
elmentek mind egy hosszú vonulatban
csillagot hordva lámpafény gyanánt
zászló nélkül is bölcsen és tudatlan
toronyiránt most is toronyiránt
elől egy könnyű szarvas szabadon
amerre elment ritkul a vadon
 

5

Amerre elment ritkul a vadon
Imádkozz értem bűnösért Johanna
a fát kivágom aztán eladom
Imádkozz értem tolvajért Johanna
ha nem veszik meg annyiba hagyom
reped a törzse szikrázik a balta
holnapra szél lesz fúvódik a nyom
Imádkozz értem vétkesért Johanna
imádkozz értem holnapra mi lesz
a lacikonyha kürtöl szól a dzsessz
felsorakoznak ételért a hangyák
korsó ötér sztriptíz az asztalon
ki az ajtóban az a hajadon
nem jönne vissza akkor sem ha hagynák
 

6

Nem jönne vissza akkor sem ha hagynák
ha kérnénk legyen olyan üdvözölt
mint Szent Ferenc a farkasok között
s terítenénk a fekhelyére szalmát
és lepedővel még be is takarnánk
mit régi céhek új takácsa szőtt
s míg elmondaná hogy mivégre jött
kezét szelíden nyaldosnák a marhák
látjátok drága társak ez maradt
miként a tárgyak véges a harag
egy jó szó kettő máris itt lakom
és szarvas-szemmel fölmeredne ránk
mi pedig lassan lámpát oltanánk
nem nevetnénk és nem vernénk agyon
 

7

Nem nevetnénk és nem vernénk agyon
hiszen tanultuk hogy ne bántsd a gyöngét
a babonát se szeretjük nagyon
ma nekem holnap neked és mi jön még
amit ma adtam visszakaphatom
ki tudja hátha órjások a törpék
a sors kereke fordul egy napon
és egyenesnek kell nézni a görbét
a szemrevétel bizony sose baj
így jut előbbre az emberi faj
mert van igazság csak egy kicsit arrább
ezért vissza a kardot és tüzet
nem bántjuk mi a nagybecsű szüzet
nevén nevezzük mint valami szajhát
 

8

Nevén nevezzük mint valami szajhát
Tisztelt Cím Cégünk itt jelenti ki
hogy részünkről a szóbanforgó Jeanne d’Arc
továbbiakban Johanna aki
még hajadon a katolikus vallást
vallja és atyja nevét viseli
ekkor született így hívják az anyját
foglalkozás- és állásnélküli
nem végzett semmiféle iskolát
az átlagosnál finomabb a lelke
az orléans-i virgo nevet nyerte
könnyebb munkákra biztosan bevált
Kelt mint fent Bélyeg Név olvashatatlan
Nem volt bolond a szűz csak épp szokatlan
 

9

Nem volt bolond a szűz csak épp szokatlan
ha tűzrerakni ment megállt a hó
emberek között nem fogta golyó
és barátokra lelt a karvalyokban
a lángoknál csak azt szerette jobban
ha egyre több a lángolni tudó
a parázs helyén ottmarad a szó
mely újra gyúlik hol közös titok van
s a tűzrakásban részt vehet akárki
csak együtt lenni csak helyettük látni
nincs ebben álom sem mesterkedés
Jöttem hogy vigaszt nyújtsak a kicsiknek
miféle tűz lesz ez maga az ihlet
egyszerre minden hűtlenség kevés
 

10

Egyszerre minden hűtlenség kevés
nekem sosem volt barátom Johanna
egy ideig elhallgattam mesés
históriáit de nem volt hatalma
fölöttem habár abban semmi vész
nincs ha egy némber szól mintha szavalna
a többinek de a szemébe és
a mozgásába fény van és a hangja
olyan milyen is furcsa és az ember
fél hogy elcsuklik közbeszólni nem mer
csak elkíséri mint galamb a párját
de hogy ki kezdte azt a rohadt máglyát
egyeseknek a tisztesség nehéz
emléknap indul és ítélkezés
 

11

Emléknap indul és ítélkezés
kimodják hogy a boldogtalan Jeanne d’Arc
rút félreértés áldozata és
lecsukhatják az ügyeletes zsandárt
márványkő áll a síron ég a mécs
az avatásra verset ír egy agg bárd
sajtó rádió tévé filmezés
és levegőbe repülnek a sapkák
Jeanne d’Arc a máglyán a színpad forog
a páholyban az inkvizítorok
gyászkórust zúgnak lenn a nemzetek
végbe kell vinni a kísérletet
most jókor míg a teljes ég lakatlan
hogy Szent Johanna száguldjon a napban
 

12

Hogy Szent Johanna száguldjon a napban
hordjon hélium ellen ércruhát
bőrét napvédő krémmel kenje át
és földközelben álljon mozdulatlan
amúgy sem nagyon kedveli ha fagy van
folyton a tűzről prédikálna hát
most itt a tűz csak élje ki magát
a kakas szava majd először harsan
mi később halljuk ha felkelt a nap
az élet csúcsa tőlünk idegen
a bolygók egy-egy részlet fél-tudás
vagyis Johanna lesz a boldogabb
s az emberiség szenved idelenn
mert látni kell az élve pusztulást
 

13

Mert látni kell az élve pusztulást
az marad élve ki kétszáz évre megfagy
Uram Isten ki ezredéve nem-vagy
a homo ludens elfelejti lásd
hogy kell kezelni a kígyómarást
Rouen Segesvár és Theresienstadt
és Hirosima mind kísérletek csak
tanműhely lett a kontinens hol állsz
kettő lehetsz csak bármennyit akartál
ifjú halott vagy idült forradalmár
élő húsoddal tápláld a tudást
légy élhetetlen élősdi eretnek
majd eltüzelnek és nagyon szeretnek
és ő túléli mit tehetne mást
 

14

És ő túléli mit tehetne mást
azokkal akik martalócok lettek
vagy mártírok mert féltek és szerettek
akár a magma legmélyére ásd
a sírban sem talál vigasztalást
férgeket indít szerte a hegyeknek
fehérmelegre veri a szonettet
korhadt gyökérben felsíró darázs
mozdul és dong dong dong a vasfülekben
hívővé tesz bár ő maga hitetlen
minden holdtöltén megduzzad a hullám
a szőlők alatt lélegzik a vulkán
és kíntornál a kannibálmalom
agyunkban egyre őrlődik a gyom
 

15

Agyunkban egyre őrlődik a gyom
Isten sem győzné hajtani a malmát
egy elmeosztály húsz Napóleon
de jól okultunk nincsenek Johannák
amerre elment ritkul a vadon
nem jönne vissza akkor sem ha hagynák
nem nevetnénk és nem vernénk agyon
nevén nevezzük mint valami szajhát
nem volt bolond a szűz csak épp szokatlan
egyszerre minden hűtlenség kevés
emléknap indul és ítélkezés
hogy Szent Johanna száguldjon a napban
mert látni kell az élve pusztulást
És ő Túléli Mit tehetne mást
 

1966–67 (Johanna)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]