Jelbeszéd
Ha észrevétlen várja a cselvetés |
Ádámot, Évát, folyton, azóta is, |
mert nincs tartása a fatörzsnek, |
hogy letapassza a ferde kígyót, |
|
ha bármit érsz, a vétek az útirány, |
látványos ünnep, kőkori bajvivás, |
s némán virraszt az ág, de virraszt – |
van jele óarany életének?! |
|
|
|