8 (Éjszaka. A gaz világít.)

Éjszaka. A gaz világít. A szénkupac, a rőzsefolt. Mazareel körvonalait vetíti az égre föl, föl a dudorodó vályogház nyirokmirígy-oldalfalán a vinnyogó keretbe vágott egérfaroknyi ablakkereszt. Vastagkörműek egymásba bukó házsorainak roncshéja ez, kik szénakazlak sokszögű öbleiben bivalybőgésre hallgatnak, és szótlan sást kötöznek, s az út szélére szögelik mindazt, ami eszükbe jut, s télire háncsba burkolják a fát. Vinnyog, vérzik, világít. Utas, tovább. Utas, tovább.