Víz alatti régészet
Joseph Brodsky emlékének
1 (Más-más éghajlatokról)
2 („Ne hajolj le. Ne vedd föl.)
| „Ne hajolj le. Ne vedd föl. |
| „Én nem – reccsen a mozdulat. – |
| Tükrök fordulnak vele körbe. |
| Gömbfejű, elrozsdált beretvák. |
|
3 (Ez a gránitszobor volna)
| a régi liliomos királyfi? |
| Uralkodónak templom illatú. |
| Mint ha nem fontos a vers. |
|
4 (Délután öttől erre jár.)
| Köpönyegben, széles kalapban. |
| Csizmában, talán bakancsban. |
|
| Magadra vess, ha erre jár. |
| Magadra, és ne másra, csak magadra. |
| Hát ne mutass a csillagokra. |
| Mutass a porba. Le a porba. |
| Soha többé a csillagokra. |
|
|
5 (A homokkövek között)
| Nincs ennél nagyobb híradás. |
|
6 (A szikomorfa és a márvány.)
| A szikomorfa és a márvány. |
| Fognak az őrök, kétfelől, |
| magad vagy, mit beszélsz, |
|
| Tépd fel a szerelem pántjait, |
|
|
7 (Ötvenhat nyirkos éven át)
| bentről jár egy toronyszobát. |
| Mert nem kell megbénulni, ha |
|
8 (Éjszaka. A gaz világít.)
| A szénkupac, a rőzsefolt. |
| a vinnyogó keretbe vágott |
| egérfaroknyi ablakkereszt. |
| Vastagkörműek egymásba bukó |
| házsorainak roncshéja ez, kik |
| szénakazlak sokszögű öbleiben |
| bivalybőgésre hallgatnak, és |
| szótlan sást kötöznek, s az út |
| szélére szögelik mindazt, |
| ami eszükbe jut, s télire |
| Vinnyog, vérzik, világít. |
| Utas, tovább. Utas, tovább. |
|
9 (És ott az árok.)
| A bogáncs belekap a hajba. |
| A sátrakat részvét takarja. |
| futó, rádőlsz az útkanyarra. |
|
10 (Meddig értek bizánci vérbe)
| Meddig értek bizánci vérbe |
| Hol válik nép a csőcseléktől, |
| s „edzeni”-től az „ártani”? |
| Törvényjavaslat és bohózat, |
| zsibvásár, parlament, papolni, |
| hol a határ? Ébredj, Platón. |
|
11 (Mert páfránylétre kárhozott,)
| Mert páfránylétre kárhozott, |
| Kórboncnokod sem tudhatta |
|
| Krim vagy Michigan – mindegy, ha |
| Good-bye, Joe. Tartjuk a fejünk, |
|
|
|