Társalgás telefonon

Mert te nem tudod, milyen neural-
gikus pontot ér a hangod éle,
úgy öklöm köré feszült a huzal
mint ha egy torkot fonnék körbe végre:
„Örülj, hogy nincsen gyereked. Nyugal-
mas élet. Regényt olvasol. Kéne,
hogy pelenkázz? Aztán fenékbe rúgnak?
Így csak virágot nem kapsz elsejére.”
Ahogy másokról ítélsz, annyit érsz.
Hát élj öregek közt. Semmit ne láss
magad körül, csak gyászt és pusztulást
és éjszakáként nyomjon egy lidérc:
szabadság! az majd árokpartra vet.
És nem lesz senkid, aki eltemet.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]