Jadzsima három halála
Késsel próbálta – kicsorbult a kés. |
Kötelet rántott – szétszéledt a sodrat. |
Meglátta hát, hogy a szerszám kevés; |
Nagano fölött hegyek magasodtak; |
s a szentély-tetőn hó, és hó lesz holnap, |
nap-nap után, megtervelt éhezés, |
szikrázó szemmel, föl a csúcsig, és |
szoborként dőlve a rőzsehalomnak – |
valami csak lesz ! más, mint ami lett, |
valamit majdcsak idébbhoz az álom. |
Egy paraszt vette észre a tüzet, |
havat hordott rá, szó nélkül, fatálon, |
aztán eltűnt. S ő felkelt boldogan, |
és tejet vett a szomszéd faluban. |
|
|