Az oszakai dokk
| Nec supplex turba timebat |
| s nem félt megalázva a nép sem |
| a szállodában angolul beszélnek |
|
| nyugodtan álmodom a zajtalan |
| szobában barna tapéták puha |
| gömbkilincsek közt az ajtó- |
|
| nec supplex turba timebat |
| a rádióban angolul beszélnek |
|
| távol-keleti bajtársak testvéreim |
| a quiz-játék után ma igét hirdet a páter |
|
| a szőnyegen felivódnak a léptek |
| ki járhat itt akiről nem tudok |
| kambodzsai herceg argentin kereskedő |
| ajtóm előtt hangtalanul beszélnek |
|
| én meg csak álmodom a monszun |
| negyven fokos melegében légyzsongás |
| nélkül függönytelen ablakok mögött |
| már túlrezegte önmagát és lenn |
| mozdulatlanul macskaháttal ülnek |
| nec supplex turba timebat |
| s a csatornában mint egy tankhadoszlop |
|
|
| – De. Filléres regényből. S önnek? |
| – Talán. Üzletkötő vagyok, s evégből sokfelé járok. És Ön? |
| – Későn. Persze, a vasfüggöny. |
| – Én mást is tudok. Futball. Halászlé. Vörösbor. Piszok. Ön visszavágyik? |
| – Piszkos ez a dokk. S Ön honnan jött? |
| – Én argentin vagyok, tessék itt a névjegyem. |
|
|
|