Karácsonyvárás

Vivaldival Végigjárja a vonalat a kör beleérik burkába a gyümölcs ennek is be kell teljesedni háromszögekbe rántja a levelet a pusztulás szerteágaznak az őszi csatornák ennek is be kell teljesedni ráhullnak az évekre a mozdulatok széthúzódnak széthúzódnak meggömbölyödnek zsugorodnak már jóelőre szépen és tanulékonyan ennek is be kell teljesedni a végén mégis tiltakozunk *   Udvari szobával Átjárja az ablakot a sötétség eltűnik a tavirózsa szemem képtávíróján csak a kénsárga porzók maradnak ütik a hulló jeleket hány év telt el a legutolsó kivirágzás óta találtatik-e visszanézni ablak és küszöb ahol még várni lehet *   Veled Két keresztbetett rúd ez a karácsony a fenyőtűk útközben elhullottak a legendázás fennakadt a megfoghatón túli rácson soká kell nézni és megimbolyul ezüst fut a körvonalakon intés intés idefordul a szoba elhallgat a cimbalom megreked a hóesés ágyam fölött ágyam fölött csillagot szór a naptár egy jó nézés csak és ünnepelünk meséld el hol maradtál.