Három kívánság

Egyszer jó volna úgy verset írni, hogy dobhártyámon ne dobolna szüntelen valami terrorisztikus zene hibátlan üteme. Egyszer jó volna úgy verset írni, melyben tetszés szerinti színű fény füröszt távoli tájakat, hol jelképes kémények füstölögnek és mélyértelmű jelzői vannak a napkorongnak. Verset, amelyhez nem kell logika, nem kell pórázra fogott szenvedély és a tárgyról való erőszakos eltávolodás, újra és újra átélés, öncsonkító birkózás, hidegláz, kétely és akarat se, verset, mellyel nem bántok soha senkit, de magamat se.