A lázadó
|
Példázat a legendás parasztlegényről, aki felmászott a toronyra, hogy helyretegye a ledőlt templomkeresztet. |
| még egyszer rácsodálkozom. |
|
| egyedül áll a jeltelen magasban |
| alatta hosszú bádogpiramis |
| figyelő galambok és lassan |
| Itt lakik hát a szelek atyja |
| egy mozdulat van hátra most |
| amely bénítva kényszeríti |
| egyetlen pont lesz a világ |
| oda kell tenni a keresztet |
| a bádogtorony gyöngén belereszket |
| és szétkoccan a két harang |
| lábujjra áll a csigalépcső |
| Plébános úr, hol a kereszt helye? |
| A szélső lyuk, vagy a középső? |
| még felsikolt egy tébolyult tojógalamb – |
| a magasságra csontos átok |
| de a községnek és a lánynak |
| Nekem ott áll még s éjszakánként |
| ó hogy tudnék én megbocsátani |
| aki a lázas ördögöt irígylem |
| s a zsarnok angyalt is irígylem |
| s a száműzöttet is, ki nagyranőtt |
|
| A mélységekből rácsodálkozom |
| és sajnálom hogy lenn maradtam. |
|
|
|