Gyász*

Gyászoló ágak alatt
Régi szenvedések ujra bántanak.
Egy viharfelleg rohanva halad.
A hátam mögött elalvó tavak…
…Hagyjuk aludni a régi időket…
    Hagyjuk pihenni őket!
Néha csöndbe fulnak gyötrő, tört szavak:
Hagyjuk, ó hagyjuk a régi időket…
Hagyjuk pihenni őket!
Gyorsan sipot ide, dobverőket…
Üzzük el, üzzük el a régi időket…
Semmi se’ mozdul, minden a régi marad.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]