Ó Uram, engem bántanak – – – |
Csendes vagyok, félek, kis helyre, sarokba meghuzódom |
És utánam jönnek, üszkösbottal szurkálnak szörnyű módon, |
Fázékony testemmel jeges vizbe rántanak – – – |
|
Ó Uram, én mozogni nem kivánok – – – |
Én pici helyen dideregve űlni akarok, én komplikációktól félek: |
S tiszta ruhámmal, ujjaimmal ragadós mézfürdőbe lök az Álnok |
És kijövök és piszokban élek – – – |
|
Én sírni sem akarok: és szemeim |
Mély kútjai a vizet zuhogva ontják – – – |
Én más lehelletét útálom s gyakorta mosom kezeim – – – |
|
Mért kell hát érintkeznem, mért kell élnem, mért nem bontják |
Hűs, tiszta, örök-ágyam tiszta angyalok? – – – |
Vagy mért, hogy ebszájjal magamtól mindenkit el nem marhatok? – – – |
|
|